
Kelet-Szlovákiában a Hlas-SD képviselője szerint az emberek leginkább akkor érzik meg, amikor a konszolidáció az árakban és a járulékokban csapódik le. Igor Šimko az aktuális interjúban elmondja, miért szeretné csökkenteni a munkát terhelő adókat, támogatni a hazai gyártókat, és miért szorgalmazza, hogy az új atomerőművi kapacitás teljes egészében állami tulajdonban legyen.
Igor Šimko (Hlas-SD), az SZK Nemzeti Tanácsának képviselője szerint Szlovákia olyan ponthoz érkezett, amikor a kormány közpénzügyeket rendbe tenni igyekvő törekvése a háztartások és a vállalatok valóságán törik meg. A SITA hírügynökségnek adott interjúban elismeri, hogy a konszolidáció népszerűtlen, de szerinte a koalíció nem tudta elkerülni. „Nekünk meg kellett szavaznunk a konszolidációt, mert a közpénzügyek szétzilálását Matovič, Heger és Ódor hagyta itt, és ebből már soha nem fognak kimászni” – mondja Šimko.
Ugyanakkor egy olyan témát is felvet, amely a koalíción belül és azon kívül is egyre hangosabban jelenik meg: ha az emberek költségei nőnek, az államnak a saját kudarcait is meg kell tudnia nevezni. Ezzel összefüggésben az adóbeszedés problémájára hívja fel a figyelmet. „Állítólag 1,8 milliárd eurós kiesés van az adóbeszedésben, és ezért a pénzügyminiszternek felelnie kellene: hol vannak azok a rések. Mondjuk ki ezt nyíltan” – tette hozzá az interjúban. Azt állítja, nem lehet a végtelenségig úgy konszolidálni, hogy az csak az intézkedésekre épül, amelyek a lakosokat, az egyéni vállalkozókat vagy a munkavállalókat sújtják, miközben az állam nem szállítja a saját hatékonyságát.
Az egyik legérzékenyebb és rendszeresen napirendre kerülő téma az élelmiszerek ára. Šimko emlékeztet, hogy szavai szerint az élelmiszer-infláció 2022-ben és 2023-ban tetőzött. Ennek ellenére azt állítja, az államnak olyan mechanizmust kell találnia, amely segít a hazai gyártóknak versenyképesebb árakat kínálni a fogyasztóknak. „Nem normális, hogy a német joghurt olcsóbb, mint a szlovák” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy megoldást a mezőgazdasági minisztertől vár Richard Takáčtól (Smer-SD). „Állítólag valamilyen támogatási rendszert készít elő, kíváncsian várom, és nagyon örülök majd, ha megoldásokkal áll elő. Szlovákiában olcsóbb élelmiszereket szeretnénk.”
Az interjú gazdasági részében Šimko ismételten visszatereli a vitát arra, amit az év „alapüzenetének” tart: „Ennek az évnek annak az évnek kell lennie, amikor a munka ára alacsonyabb adóteher mellett alakul annak, aki dolgozik, és annak is, aki foglalkoztatja. Ez az év alapüzenete” – mondja. Logikája szerint ez nem csupán politikai ígéret, hanem reakció az ipar nyomására, a versenyképességre és a munkahelyek megőrzésére. „Ma a konszolidációban nem folytathatjuk úgy, hogy intézkedéseket hozunk az emberekkel szemben” – állítja, és hozzáteszi: Szlovákiának szerinte a piacokkal vagy a hitelminősítőkkel folytatott tárgyalásokon „bizonyos kivételre” van szüksége, hogy módosíthassa a munka árát és csökkenthesse a társadalombiztosítási járulékokat. „Nem tarthatjuk be korlátlanul az Excelben szereplő eredményeket, amikor az ipar már problémákkal küzd” – mondta.
Az interjúban Igor Šimko nem kerülte meg a párt nem éppen legjobb támogatottságának témáját sem, a Hlas esetében, amely az aktuális felmérésekből látszik. „Nem fogom kommentálni a felméréseket és az ügynökségeket, amelyek akár 100 százalékkal is képesek megváltoztatni az eredményt” – mondta. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a Hlas a program megvalósítására és a regionális témákra kíván összpontosítani. „Számunkra az a lényeg, hogy a programunkból a lehető legtöbbet átadjuk, a kormányprogramból a lehető legtöbbet teljesítsünk, és a régióban is dolgozzunk” – tette hozzá. Ezzel összefüggésben ismét megemlítette regionális kezdeményezését is. „Ezért indítottam el a „POČÚVAM VÁS” kezdeményezést. Ez a Kassai önkormányzati régió számára létrehozott kezdeményezés” – mondja, hozzátéve, hogy kíváncsi az emberek véleményére és észrevételeire, amelyeket később jogszabályjavaslatokká és a kormányra gyakorolt nyomássá szeretne formálni.
A második nagy téma, amelyet Šimko az interjúban megnyit, az energetika és a tervezett új nukleáris kapacitás. Szerinte Szlovákiának stabil forrásra van szüksége azért is, mert az áram iránti kereslet a következő években jelentősen nőni fog. Ezt az ipari változások, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákra nehezedő nyomás, az elektromobilitás, valamint az adatközpontok és számítási kapacitások fejlesztésének kombinációjával magyarázza. „Az elektromos energia iránti kereslet a következő években több mint kétszeresére nő” – mondja.
A nukleáris projekt előkészítése szempontjából Šimko az Egyesült Államokkal aláírt kormányközi megállapodást stratégiai keretnek tekinti, nem pedig azonnali építési szerződésnek. „A Szlovák Köztársaság ma kormányközi megállapodást írt alá az USA-val az együttműködés fejlesztéséről a kutatás, a tudomány, az oktatás és más, ehhez a folyamathoz szükséges kompetenciák területén, mert sok dolognak 10–15 év is kell a felfutáshoz, hogy a szakembereknek legyen valamilyen irányuk, és legyen, aki ezt itt megcsinálja” – mondta. A régió kontextusában megjegyzi, hogy szerinte hasonló eljárást választott Lengyelország és Bulgária is.
A legélesebben azonban Šimko az új nukleáris kapacitás tulajdonlására vonatkozó követelést fogalmazza meg. Azt állítja, hogy az államnak ma 34%-os részesedése van a Slovenské elektrárne vállalatban, ami szerinte korlátozza az állam lehetőségeit az árképzésben és az ipar védelmében a piaci kilengésekkel szemben. A megoldást abban látja, hogy az új nukleáris kapacitás 100%-ban állami tulajdonban jöjjön létre. „Ma egy alapvető dolgot kell megtennünk. Az új nukleáris kapacitást stratégiailag akarjuk befolyásolni. Ezért 100%-ban állami tulajdonban kell lennie” – magyarázta, hozzátéve, hogy ha az állam tulajdonolná „a JESS – Szlovákia Nukleáris Energetikai Társasága nevű, 100%-ban állami részvénytársaságot”, akkor szerinte az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetés után tarifák és más mechanizmusok révén ki tudna különíteni bizonyos mennyiségű villamos energiát az ipar számára.
Az interjú végén a képviselő az energiatámogatás témájára is kitért: a széles körű támogatásról a célzottabb modellre való átállást védi, és azt állítja, a cél az, hogy az embereknek ne kelljen hivatalokat járniuk. „Ma automatikusan nyújtunk energiatámogatást, és mindent megteszünk azért, hogy az embereknek ne kelljen maguknak ide-oda menniük” – mondja. Ugyanakkor elismeri, hogy a rendszert folyamatosan pontosítják, és az adatbázisokkal végzett munka során felmerülő gyakorlati problémákat is kezelik. Azt is állítja: aki támogatást kap, de nincs rá szüksége, annak szerinte tisztességesen kell eljárnia. „Ha én kapnék energiatámogatást, azt a pénzt jótékony célra adnám, és azoknak az embereknek, akiknek szükségük van rá” – zárta.
Az alábbiakban elolvashatja a teljes cikket ↓






